5. rész: Vétel

Tartalomjegyzék:

1. Frekvencia hangolás

2. Vételi elvek

3. Diverzitás (vevő diverzitás)

4. AAC (automatikus antenna vezérlés, antenna diverzitás)

Frekvencia hangolás

Az adónak és a vevőnek nagyon stabilnak kell lennie az átviteli frekvencia hangolása tekintetében. Korábban mindkét eszköz kristályvezérelt volt. Először egy kristály volt frekvenciánként, később egy egyetlen kristály, amely nagyon alacsony rezonanciafrekvenciájával referenciaként szolgált minden frekvenciához. Fizikailag ez nagyobb kristályt igényel, amelynek előnye, hogy ellenállóbb a külső hatásokkal, például a hővel és az ütésekkel szemben. A specifikációkban olyan kifejezések, mint XO (kristályoszcillátor), szintetizátor hangolás vagy PLL (fáziszárt hurok) leírják azokat az áramköröket, amelyek biztosítják a sok adó/vevő frekvenciát. Ma az oszcillátorok általában digitálisan generált frekvenciákon alapulnak, ami sokkal ellenállóbbá teszi őket a hőmérséklet-változásokkal és a fizikai hatásokkal szemben.

A vétel elvei

Több vételi elvet is alkalmaznak. A módszerek fokozatosan kifinomultabbá váltak, hogy elkerüljék a lefedett területen tapasztalható egyenetlen vétel miatti jelkimaradásokat. A vevőantenna környezetében lévő elemek egyedi visszaverődéseket okozhatnak. Az egyedi visszaverődések sajnos jelkimaradásként tapasztalhatók, mert a vivőjel megszűnik, ha a visszaverődött jel fáziseltérésben van a direkt jelhez képest.

5.01. ábra. A visszaverődések hangkimaradást okozhatnak.

A legegyszerűbb vevőberendezés egy antennából és egy vevőből áll. Ez a berendezés a feladatok túlnyomó többségét képes ellátni.

Bizonyos esetekben két antenna használata egy vevőn lehetséges. Ehhez azonban az antennáknak nem szabad közvetlen látómezőben lenniük egymással, mert különben hangkimaradások keletkeznek. Az antennák antenna-kombinátorral vannak összekötve. Ilyen passzív kombinátor használata esetén veszteség keletkezik. Két antenna esetén: 3-4 dB. Ez a beállítás akkor működik, ha egy adót két szobában használnak (egyszerre csak egyet). A múltban három antennás rendszereket használtak azzal az érvvel, hogy három antenna esetén kisebb a valószínűsége a hangkimaradásnak.

Diversity (vevő diverzitás)

A true diversity rendszer két antennát használ, amelyek két tunerhez kapcsolódnak. A demodulátor kimeneti jelei egy komparátorhoz vannak csatlakoztatva, és annak kimeneti jele

mindig azonnal átkapcsol a jobb minőségű jelre. Bár ennek a valódi diverzitású vételi módnak a költsége magasabb, javítja a jel vételi minőségét, megszünteti a jel kimaradását és az interferenciát.

AAC (automatikus antenna vezérlés, antenna diverzitás)

Az AAC szintén két antennát használ. Itt a két vevőantenna jelét folyamatosan összehasonlítják. Ez általában másodpercenként 100-szor történik.

Előnye, hogy ez egy kissé egyszerűbb (olcsóbb) rendszer, mint a true diversity, mivel csatornánként csak egy vevőre van szükség. Az audió minősége azonban nem éri utol a true diversity vevőét. Bizonyos körülmények között a váltás hallhatóvá válik.

5.02. ábra. A vevő működési elve.

5.03. ábra. A vett RF jelváltozások diversity nélkül és diversityvel.